A káosz rendje, a pillangó effektus


Képzeld el, hogy vasárnap este a barátaiddal elköltött vacsorán pont egy pohár borral iszol többet a kelleténél. Úgy tervezted, hogy majd hazasétálsz a kellemes nyári melegben, de az állapotod miatt kénytelen vagy taxit hívni. Másnap reggel nyűgösen, fejfájósan ébredsz, figyelmetlen és instabil vagy, így a reggeli kávéval leforrázod a kezed. Késve érkezel a munkahelyedre, a reggeli munkaértekezleten a megbízást, ami sokat lendített volna a karriereden egy kollégád kapja. Emiatt egész nap feszült vagy és este, amikor hazaérsz az összes frusztrációdat rázúdítod a párodra.

Most képzeld el, hogy a vasárnap esti vacsorán éppen annyit iszol, amennyitől még kellemesen érzed magad és az alábbi tételsor ellentétes előjellel valósul meg.

Ebből az egyszerű példából is látható, hogy cselekedeteink nemcsak saját életünket befolyásolják, hanem elindíthatnak egy olyan folyamatot, amelynek hatására akár a történelem fonala is megváltozhat.

Leegyszerűsítve ezt nevezzük pillangó-effektusnak, vagy pillangó hatásnak.

Edward Lorenz amerikai matematikus, meteorológus híres előadásának címéből Does the flap of a butterfly's wings in Brazil set off a tornado in Texas? (Vajon egy pillangó szárnycsapása Brazíliában okozhat-e tornádót Texasban?) lett a pillangóhatás a káoszelmélet szinonimája.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért foglalkozunk a káoszelmélettel és a pillangóhatással egy körforgásos gazdasággal kapcsolatos platformon?

A válasz az előző tézisben van: A tetteid hatással vannak a történelem alakulására, azaz a jelenben lejátszódó eseménysor alakítja a jövőt, befolyásolva ezzel a további generációk sorsát.

A ma emberének túlfogyasztása, az energiahordozók teljes kiaknázása, az élelmiszer önrendelkezés feladása, a drasztikus mennyiségű hulladék termelése, a profit és a kényelem oltárán feláldozott Föld végletekig való kizsigerelése, a fajok pusztulása, az ökológiai egyensúly megbomlása csak néhány kiragadott példa annak szemléltetésére, hogy mit jelent, ha nem gazdálkodunk tudatosan természeti értékeinkkel, vagyis, ha nemcsak egy pohárral iszunk többet a kelleténél.

A múltat megváltoztatni nem lehet, legalábbis az emberi fejlettségnek ezen a szintjén még biztosan nem. Eric Bress 2004-ben bemutatott Pillangó-hatás című filmjében a főszereplő képes az időutazásra, így visszatér a múltba, hogy helyrehozzon néhány baklövést, amelyek negatív hatással voltak a barátai életére. Amikor visszatér a jelenbe, rájön, hogy a múltban történt változtatásai nem javítottak a helyzeten, hanem sokkal nagyobb problémákat okoztak.

A tanulság számunkra az lehet, hogy ha már a múltban elkövetett hibáinkon nem tudunk változtatni, a jelenben próbáljunk meg olyan felelős és tudatos döntéseket hozni, amelyek nem fosztják meg a jövő generációját azoktól a lehetőségektől, amelyek ma a rendelkezésünkre állnak.


További cikkek